A devizaalapú jelzálog bejegyzésének korlátozása helyett helyesebbnek tartanám, ha a bankok egyoldalú szerződésmódosításait korlátoznák.
Javaslatok, amik könnyítenének a devizahitelesek terhein:
1.       A hitelkamatok bankközi kamatrátákhoz való kötése. A pénzügyi válság kezdetekor a magyar bankok abban látták a megoldást, hogy megemelték a hitelkamatokat. A változó kamatozású hitelek felvevői ez ellen nem igazán tudnak védekezni, hiszen a hitelszerződésben benne van, hogy a bank a kamatperióduson túl (általában félévente, évente) lényegében tetszőlegesen változtathatja a kamat mértékét. Ennek következtében az utóbbi időszakban a kamattörlesztés összege a havi törlesztőrészletben legalább 20-25%-kal emelkedett, de ennél nagyobb mértékű növekedésről is hallottam. (Annak ellenére, hogy a svájci jegybank ezen időszak alatt kamatot csökkentett.) A megoldás: Léteznek bankközi kamatláb mutatók, amik percnyi pontossággal mutatják az éppen aktuális bankközi kamatláb mértékét. A legismertebb ezek közül a LIBOR. Jó lenne egy olyan szabályozás, ami előírná, hogy a hitelszerződés megkötésekor a hitelkamatot a LIBOR-hoz kell kötni. Pl.: A hitel mindenkori kamata a LIBOR+4%. Ez a kamatfelár biztosítaná azt, hogy a bankoknak mindig meglegyen a tisztességes nyeresége a kihelyezett hiteleken. Egy ilyen szabály gátat vetne annak a gyakorlatnak, hogy amikor egyébként nehéz új hiteleket kihelyezni, akkor a meglévő adósok kamatterheit növelik korlátlanul, indoklás nélkül. Különösen aktuális ez most a tervezett bankadó bevezetése előtt, mivel a bankok már most azzal fenyegetőznek, hogy a bankadó terheit áthárítják az ügyfelekre. Ennek az áthárításnak kitűnő eszköze a meglévő hitelek esetében történő kamatemelés, hiszen a kiszolgáltatott adós tehetetlen.
2.       A pénzváltási nyereség különválasztása a hitelezéstől. Az adósnakmind a hitelek kifizetésekor, mind a hitel törlesztésekor az MNB közép árfolyamon kelljen elszámolnia a bankkal. Erre már indult kezdeményezés a kormány részéről is. Vagy ha ez nem elfogadható, akkor az adósnak legyen lehetősége a devizahitelt devizában felvenni és devizában törleszteni. Az adós ott válthasson pénzt, ahol neki ez kedvezőbb. Ne legyen rákényszerítve a hitelt adó bank kedvezőtlen árfolyama. Működjön a szabad verseny!
3.       A kezelési költséget forintban kelljen meghatározni és fizetni. A kezelési költségről az ügyfelek gyakran hajlamosak megfeledkezni. A nevéből adódóan gondolhatjuk, hogy ez a tétel hivatott fedezni a bank költségeit, míg a hitelkamat és a bankközi kamat közötti különbség biztosítja a bank nyereségét.  Ha egy bank a magyarországi fiókjában egy magyar ügyfélnek hitelt nyújt, akkor az ezzel kapcsolatos költségei forintban keletkeznek. Ezért teljesen indokolatlan, hogy a kezelési költség devizában kerüljön megfizetésre. Ezt a bankok nyilvánvalóan az átváltási nyereség realizálása miatt találták ki. Hiszen az adós a legtöbb esetben forintban törleszt, amiből a bank csak a tőketörlesztéshez és a bankközi kamat megfizetéshez szükséges részt váltja át devizára (a középárfolyamhoz közel), viszont a teljes törlesztőrészletet átszámolja a saját valutaeladási árfolyamán. Természetesen a kezelési költség forintosítása egy magas árfolyam mellett nem jó üzlet az adósnak, de a jövőben ezt a kockázatot ki lehetne venni a devizahitelezésből. Esetleg meg kellene adni a lehetőséget az adósnak arra, hogy a hitelfelvétel napján érvényes árfolyamon forintosítsa a kezelési költséget. Azt sem tartanám ördögtől valónak, hogy egy kezelési költség plafon legyen meghatározva. 
Szeretném a fentieket egy CHF alapú hitelen bemutatni!
A számok egy létező hitelszerződés törlesztőrészletét mutatják be. A tőketörlesztés összegét az átláthatóság miatt állandónak vettem. (Normális esetben a tőketörlesztés kamatperiódusonként kismértékben emelkedik, ezzel párhuzamosan a kamat kissé csökken.)
                                           2008      1CHF=158Ft         2010      1CHF=220Ft
tőketörlesztés                      110         17 380 Ft             110          24 200 Ft
kamat                                  160         25 280 Ft             209          45 980 Ft
kezelési ktg                          65           10 270 Ft             65           14 300 Ft
Összesen                            335         52 930 Ft             384          84 480 Ft
 
Nézzük meg, hogyan változna a törlesztőrészlet a fenti javaslatok figyelembevételével!
A töketörlesztés változatlan marad. A CHF bankközi kamat csökkent, de legyünk nagyvonalúak és a kamatot hagyjuk változatlanul. A kezelési költség forintban számolva szintén nem emelkedik. Az elszámolás nem a bankok valutaeladási árfolyamán, hanem egy pénzváltó valutaeladási árfolyamán történik.
                                           2010      1CHF=210Ft
tőketörlesztés                      110         23 100 Ft
kamat                                  160         33 600 Ft
kezelési ktg                            0          10 400 Ft
Összesen                                           67 100 Ft
 
A forintban mért törlesztőrészlet - emelkedés még így is 25%-os, de azt hiszem ez a kockázat vállalható.
Ha önnek tetszik ez az ötlet, kérem szavazzon igennel!
Különösen örülnék, ha bankárok is elmondanák véleményüket!
A támadásokat megelőzve szeretném leszögezni, hogy nem vagyok a hitelezés ellensége, és a bankokkal sincs semmi bajom, de mégis igazságtalannak érzem, hogy a pénzügyi válság kialakulásáért felelős bankok a saját maguk kirobbantotta válságból abszolút nyertesként szálljanak ki. Álságosnak érzem a devizahitelek forintra váltásáról és a futamidő meghosszabbításáról szóló javaslatokat, melyek valójában nem oldják meg az adósok problémáját, viszont a bankoknak további extra profitot jelentenek.  

További ide kapcsolódó írások:

Futamidő hosszabbítás. Kinek jó az?

Mit tegyen a devizahiteles?